Egyéni vállalkozás szüneteltetése

A koronavírus terjedésével, nap mint nap új korlátozó intézkedéseket vezetnek be, a munkalehetőségek beszűkülnek, ami nem csak a munkavállalókat érinti, hanem egyes kisvállalkozások is munka és bevétel nélkül maradhatnak.

A kialakult veszélyhelyzet miatt sok egyéni vállalkozó fontolgatja, hogy szünetelteti (esetleg megszűnteti) a tevékenységét.

cavitacion 2894851 1920

A vonatkozó jogszabályok szerint az egyéni vállalkozó minimum 30 napra, legfeljebb 2 évig szüneteltetheti vállalkozását (ha nincs munkavállalója). Megszűntetni nem biztos, hogy érdemes, mert csak két év múlva lehet újra KATA-s vállalkozó.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell jelenteni – elektronikus úton – a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál.

Szünetelés ideje alatt a KATA-s egyéni vállalkozó mentesül a KATA fizetése alól, de, ha főállásban végezte a tevékenységét, akkor megszűnik az egészségügyi ellátásra való jogosultsága. Ebben az esetben egyészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek összege 2020. január 1-jétől havi 7710 forint (napi 257 Ft.). A járulék fizetése kötelező, a jelenlegi szabályok szerint háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez, kivéve a sürgősségi ellátást.

architect 1080589 1920

Figyelembe kell venni azt is, hogy ha hónap közben szünetelteti a KATA-s vállalkozó a tevékenységét, akkor arra a hónapra még meg kell fizetnie a tételes adót, így arra a hónapra nem szünetel a biztosítása sem (ellentétben a SZJA törvény szerinti adózást választó egyéni vállalkozóval, akinek a szüneteltetés időpontjától nem lesz biztosítása).

A KATA törvény tételesen felsorolja fel azokat az élethelyzeteket (pl. a vállalkozás szüneteltetése, vagy táppénz), amelyek, ha a hónap egészében fennállnak, akkor az adott hónapra nem kell a tételes adót megfizetni. A szüneteltetés esetét kivéve, nem kell megfizetni az adót azokra a hónapokra sem, amelyekben a fenti élethelyzet megszűnik, feltéve, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. Ha a szüneteltetés vége hóközben történik, akkor a tört hónapra ugyanúgy meg kell fizetni az adót, így ezekben a hónapokban a biztosítása sem szünetel. A vállalkozónak azokra a hónapokra, amelyekben teljes egészében szünetelteti a tevékenységét egyészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Táppénzben a főállású KATA adózó egyéni vállalkozók is részesülhetnek a tételes adó megfizetése alapján.

adult 3182384 1920

Figyelni kell arra is, hogy amennyiben az adott hónapban mentesül a vállalkozó a KATA adó alól, akkor a KATA kerete is csökken.

Szüneteltetés bejelentésére is érdemes szakember (könyvelő, tanácsadó) segítségét igénybe venni, ami szintén megnöveli a költségeket.

Érdemes tehát átgondolni, hogy célszerű-e a tevékenység szüneteltetését kis időre felfüggeszteni.

Az álláskeresési járadék

Bárkivel előfordulhat, hogy valamilyen okból kifolyólag munkanélkülivé válik. Az álláskeresés időszaka egy hosszú és rendkívül nehéz folyamattá is válhat, amely során valamiből el kell tartanunk magunkat és családunkat. Esetleges megtakarításainkon kívül nagy segítséget nyújthat az álláskeresési járadék, amelyről a legfontosabb információk az alábbiakban olvashatók.

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Az ellátásra jogosult az a személy, aki álláskereső, de az illetékes állami foglalkoztatási szerv nem tudott számára munkát ajánlani, folyamatosan munkát keres és az álláskeresést megelőző három éven belül minimum 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik.

broke 4765739 1920

Milyen jogviszonyokból tevődhet össze a jogosultsági idő?

A jogosultsági idő származhat munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyból feltéve, ha ezekben a jogviszonyokban az álláskereső eleget tett járulékfizetési kötelezettségének.

A jogosultság időtartamába nem számítható bele az az időtartam, amely alatt az álláskereső előzetesen álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült.

Hogyan számítható ki az álláskeresési járadék folyósításának időtartama és összege?

Az álláskeresővé válást megelőző három évben megszerzett minden 10 nap jogosító idő 1 nap járadékfolyósítási időt jelent. Az álláskeresési járadék folyósításának maximális időtartama 90 nap.

Az álláskeresési járadék összege, az ellátás igénylését megelőző 4 naptári negyedévben megszerzett átlagos bruttó fizetés 60 %-a, azonban ez az összeg nem lehet nagyobb a mindenkori legkisebb minimálbér napi összegénél, azaz 5366 Ft-nál.

Hogyan igényelhető az álláskeresési járadék?

Először az álláskeresői nyilvántartásba vételt kell kezdeményezni, a lakóhely szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál, majd a nyilvántartásba vétel után – amennyiben a jogosultság fennáll – az álláskeresési járadék iránti kérelem is ott nyújtható be. Ez a folyamat elektronikusan, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elektronikus ügyintézési felületén is elindítható.

Milyen dokumentumok szükségesek az igénylés elindításához?

 Regisztrált álláskeresői nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:

  • Személyi igazolvány
  • TAJ kártya
  • Adó igazolvány
  • Lakcímkártya
  • Iskolai végzettséget igazoló okiratok

Álláskeresési járadék megállapításához szükséges dokumentumok:

  • OEP igazolvány (rózsaszín kiskönyv)
  • Igazolás vállalkozói tevékenység megszüntetéséről, amennyiben az álláskereső korábban vállalkozóként dolgozott
  • Tartozásigazolás
  • Jövedelemadó adatlap
  • Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához
  • Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségről
  • Bankszámlaszám

Az OEP igazolványt, a tartozásigazolást, a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségről szóló adatlapot, a jövedelemadó adatlapot és az álláskeresési járadék megállapításához szükséges igazolást a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles átadnia a munkavállaló számára.

laptop 3196481 1920

Hogyan igényelhető álláskeresési ellátás külföldi munkavállalás után?

A külföldi tartózkodás ideje alatt az adott ország foglalkoztatási szervével szükséges felvenni a kapcsolatot, ahol a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolások benyújtásával kell igényelni az E301, U1 vagy U002 illetve az U004 számú nyomtatványokat. Hazaérkezés után az álláskeresőnek – a fent leírt dokumentumokon kívül – ezekkel a nyomtatványokkal kell kérnie a lakóhely szerinti illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál az álláskeresői nyilvántartásba való felvételt, majd az álláskeresési járadék megállapítását.

Fizetnem kell e társadalombiztosítási hozzájárulást az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt?

Az álláskeresési járadék folyósítása alatt a járadékból a társadalombiztosítási járadék összege levonásra kerül, így az álláskeresőnek nem keletkezik ilyen jellegű fizetési kötelezettsége.

Mi a teendő, ha az álláskeresési járadék folyósítása alatt az álláskereső munkát talál?

Az álláskereső köteles jeleznie a lakóhelye szerinti illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya felé, ha a járadék folyósítása alatt sikerült elhelyezkednie. Amennyiben az álláskeresési járadék folyósításának idejét még az álláskereső nem merítette ki, úgy a még fennmaradó időszakra járó álláskeresési járadék összegére az álláskereső jogosult, ha legalább napi négy óra munkaidejű határozatlan időtartamú jogviszonyt létesít.

 

Biztosítási termékek

A biztosítási szolgáltatások területén is lehetőségünk van a közvetlen érintkezést mellőző ügyintézésre, sőt a biztosítók kifejezetten korlátozhatják a személyes ügyintézést (pl. ezt előzetes telefonos időpont egyeztetéshez és rendkívül indokolt esethez köthetik).

credit card 2308179 1920

Előtérbe kerültek jelenleg az online rendszerek, melyek segítségével:

  • szerződéseit online is bármikor, bárhonnan megtekintheti,
  • a szerződésével kapcsolatos dokumentumokat letöltheti,
  • csekket, díjfizetési igazolást, zöldkártyát igényelhet,
  • online díjfizetést indíthat,
  • kárbejelentést indíthat online rendszerből,
  • új szerződés megkötését vagy korábbi szerződése módosítását kezdeményezheti.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések keretében, a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbították, így ezeket a biztosítók is elfogadják.

iphone 410311 12801

A március 11-i (41/2020) kormányrendelet kimondja, hogy a terjedő koronavírus járványra tekintettel a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek. Ezeket természetesen a biztosító társaságok is elfogadják.

Az elmúlt napokban a sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy amennyiben lejárt műszakival közlekedő autós okoz balesetet, akkor ezt esetleg nem téríti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), mivel a biztosító arra hivatkozhat, hogy a baleset okozója megszegte az egyik legfontosabb szerződési feltételt. Ezért is szükséges nyomatékosan hangoztatni, hogy a biztosítótársaságok a veszélyhelyzet idején, illetve azt követően 15 napig elfogadják a lejárt okmányokat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy minden gépjárművezetőnek továbbra is rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.

car 1360121 1920

Aki az elkövetkező időszakban szeretné vagy kénytelen gépjárműve ügyeit intézni, annak érdemes figyelemmel lenni a kormányablakok megváltozott ügyfélfogadási rendjére, amit a https://kormanyablak.hu/hu oldalon tud követni.

 

A rendkívüli körülmények miatti esetleges késedelmes díjfizetés következményei:

A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit a Polgári Törvénykönyv biztosítási fejezete szabályozza:

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

Abban az esetben, ha a szerződés az előző bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

calculator 1680905 1920

A biztosításhoz fűződő fokozott károsulti érdekvédelem és a piac biztonságos működése érdekében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos díjfizetésre speciális szabályok vonatkoznak:

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld.

A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított 60. napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Pénzbeli és egészségügyi ellátásra biztosítottság

Ki minősül biztosítottnak?

1. Alkalmazottként dolgozók

Munkaviszonyban (a saját jogú nyugdíjas által létesített munkaviszony kivételével) állók.

A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy alkalmazásban áll valaki, ezért a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz

Azonban nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkát, vagy alkalmi munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez.

2. Szövetkezeti tevékenységében személyesen közreműködő tag

3. Álláskeresési támogatásban részesülők

4. Egyéni és társas vállakozók (ha tb. szempontból nem kiegészítő tevékenységet folytatnak)

5. Egyházi személyek

6. Mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év

7. Egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

8. Választott tisztségviselők 9. Főállású kisadózók

  • gazdasági társaság (társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselői)
  • alapítványok,
  • egyesületek, egyesületek szövetségei
  • társasház közösségek

9. Főállású kisadózók

  • ösztöndíjas foglakoztatási-, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban állók
  • közfoglalkoztatási jogviszonyban állók
  • mezőgazdasági, turisztikai, alkalmi idénymunka: azonos felek közt egy éven belül max. 120 napra vonatkozó munkaviszony

10. Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.

11. Társas vállalkozó

Társas vállalkozónak tekintjük a betéti társaság bel- és kültagját, a közkereseti társaság tagját, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagját, ha a tag a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően jár még egészségügyi szolgáltatás? 

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság. 

  • 45 nap vagy annál hosszabb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz. 

  • 45 napnál rövidebb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23 nappal).

  • Ha a rövidebb biztosítási idő előtti 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb biztosítási idő

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően az utolsó biztosítás időtartama kevesebb 45 napnál, de előtte 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig áll fenn.

Mikor szünetel a biztosítás?

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel: 

  1. Nincs munkavégzés 
  • A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
    • a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, gyermekgondozási segélyt, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
    • a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
    • a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
  • Igazolatlan távollét időtartama alatt
  • Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

Egyezségem van a faktoringgal

Ági és Tibor szorgos vállalkozók voltak egy dunántúli kisvárosban az ezredforduló után. A jó jövedelmük alapján fel tudtak venni lakáskölcsönt, gépjárműhitelt és a mindennapokban hitelkártyával vásároltak. Majd jött a 2008-as sokk - először a forgalom csökkent, melyet úgy reagálták le, hogy Ági a vállalkozáson kívül helyezkedett el. Hogy fenntartsák az üzletet és pótolni tudják a törlesztéseket újabb kölcsönöket vettek fel. Végül be kellett zárniuk a vállalkozást és Ági is elvesztette a munkaját. Minden összedőlt. Ági viszonylag hamar kapott új munkát, kisebb fizetésért, Tibor hosszabb leállásra kényszerült. 2014 körül tudtak újrakezdeni, Tibor is kapott munkát és Ági is tudott másodállást vállalni.

purse 3548021 1920

A Hitel-S Programhoz 2013-ban fordultak, miután egy „adósságrendezési tanácsadó” újabb két kölcsön elintézése után többé nem volt elérhető. Munkatársaink nem tudtak varázsolni, viszont közös munkával minden tartozására fizetési egyezséget sikerült kötni.

2020-ban újra megkerestek minket: „Méltányossági fizetési egyezségem van a követeléskezelővel, ugye nem mondják fel, ha most nem tudok fizetni?”.

Ezekre a kérdések csak azt tudjuk mondani, hogy az eddigi rendelkezések nem érintik az ilyen ügyleteket. Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnának mit tenni.

Az MNB 2019 tavaszán ajánlást - A Magyar Nemzeti Bank 2/2019. (II.13.) számú ajánlása a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről - adott ki a követeléskezelésről.

Az ajánlásból, az aktuális helyzetre vonatkozóan általunk fontosnak tartott elemet emelünk ki.

Az ajánlás kiemelt célja az együttműködés erősítése a követeléskezelő (ideértve az eredeti hitelező pénzügyi szolgáltatót, a megbízásból eljáró szervezeteket és személyeket és az engedményes szervezeteket is) és az adósok között.

Az ajánlás alapelvei közül kiemelnénk a szükséges információ szolgáltatásának elvét. Ez most különösen fontos, hiszen a veszélyhelyzet idején erős nyomás alatt kell meghozni számos döntést. Ezekhez nélkülözhetetlen a jó információ.
Az ajánlás külön rendelkezik arról, hogy az adós kérésére – a rendszeresen elvárt tájékoztatások mellett – évente egyszer ingyenesen is meg kell küldeni  – "a kérelem átvételétől vagy a kérés adós általi jelzésétől számított 30 napon belül – tájékoztatást nyújt a követeléskezelési folyamat állásáról, így különösen a lehetséges követeléskezelési lépésekről, valamint a követelés aktuális összegéről és a tájékoztatásokban megküldött összegek alapjául szolgáló analitikus kimutatásról. A követeléskezelő az adós kérésére rendelkezésre bocsátja a követelés alapjául szolgáló szerződés másolatát (ideértve a vonatkozó hirdetmények és kondíciós listák adós kérésének megfelelő tartalmú kivonatát vagy a teljes dokumentum másolatát), továbbá a követelés átruházásáról szóló szerződés kivonatát vagy az engedményezésről szóló értesítést, a korábban a IV.2.2. pont szerint megküldött rendszeres tájékoztatások másolatát, illetve mindazon információt és tájékoztatást, amelyek a követelés elévülésének megállapításához szükségesek az adós elévülésre történő hivatkozása esetén."

Ami most Áginak és Tibornak nagyon fontos: az ajánlás részletesen leírja az MNB által jó gyakorlatnak tartott teljesítési egyezségi gyakorlatot.

Kezdjük a végén:  Amennyiben az adós a korábbi megállapodást nem tudja teljesíteni, az MNB elvárja a követeléskezelőtől, hogy megvizsgálja az adós újabb ajánlatát, valamint újabb megállapodás megkötésének lehetőségét. 

Így, ha Ági és Tibor a járványhelyzet hatásai miatt úgy látja, hogy nem fogják tudni teljesíteni az eddigi megállapodásokat, akkor ezt jelezzék a követeléskezelőnek. Az ajánlás alapján a követeléskezelőtől elvárható, hogy ezt vizsgálja meg és azt, hogy milyen új egyezséget tud ajánlani.

Akinek még nincs egyezsége, annak is ajánljuk azt, hogy vegye fel a kapcsolatot a követeléskezelővel és tegyen javaslatot, hogyan tudná teljesíteni a fennálló kötelezettsége megfizetését.
Az ajánlás szerint a követeléskezelőnek 21 napon belül vissza kell jeleznie, hogy elfogadja-e az adós ajánlatát, és ha nem, akkor miért nem. Az együttműködési alapelvnek megfelelően, egy alternatív ajánlatot is meg kell fogalmazni, mindezt úgy, "hogy tájékoztatás akkor alkalmas az annak megkötésére vonatkozó megalapozott döntés elősegítésére, ha az adós abból teljeskörűen megismerheti a rá háruló kötelezettségeket, és ezen keresztül fel tudja mérni, hogy pénzügyi teherviselő képességének megfelel-e az adott megoldás."

Ezek alapján mindenkit arra bíztatunk, hogy keresse elő a követeléskezelők eddigi értesítéseit, az előző teljesítési egyezségeit és számolja át, gondolja végig, hogy mit tud majd folyamatosan teljesíteni és mi az, ahol most módosításra lenne szükség. Majd egyeztessen az adott követeléskezelővel.

És, mint Ági és Tibor, forduljon mindezek előtt a független, ingyenes tanácsadókhoz, akik akár a Hitel-S Programban, akár a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodákban dolgoznak.