Ahogyan azt a Nyugdíjcélú megtakarításokról c. bejegyzésben jeleztük a magyar állam által elismert és támogatott nyugdíj előtakarékossági formák három típusát külön-külön is bemutatjuk kitérve az előnyeikre és kockázataikra egyaránt. Ez alkalommal a hazánkban jelenleg legnépszerűbb nyugdíj előtakarékossági formát, a mostani formájában 2014 óta működő nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.
A nyugdíjbiztosítás egy megtakarítást szolgáló életbiztosítási szerződés, amely annyiban tér el a hagyományos életbiztosítási megtakarításoktól, hogy fix futamidőre kerül megkötésre és már a megkötés pillanatában rögzítésre kerül a nyugdíjcél, továbbá tartalmaz – lévén életbiztosításról van szó – legalább egy (jellemzően haláleseti) kockázati biztosítást. A szerződés létrejöttét követően a befizetések egy saját névre szóló egyéni számlán gyarapodnak, ahol különböző befektetési alapok formájában pénzintézetek kezelik a befektetett pénzt. A biztosítók kínálatai leginkább itt, azaz a rábízott vagyon kezelésében térnek el. Ennek alapján két nyugdíjbiztosítási típus különíthető el:
- klasszikus vagy hagyományos nyugdíjbiztosítás, amit neveznek garantált hozamú, rendszeres díjas nyugdíjbiztosításként is, valamit a
- befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítás.
A klasszikus vagy hagyományos nyugdíjbiztosítás esetében a biztosító a befektetett pénz után garantált hozamot ad, tehát vállalja a befektetés kockázatát. A garantált hozam feletti hozam – szerződéstől függően – jellemzően 80-90 százalékban szintén jóváírásra kerül a megtakarításon. Mindez azonban azzal jár együtt, hogy a társaságok nem fogják kockázatos eszközökbe fektetni a rájuk bízott pénzt, amely összességében egy meglehetősen alacsony hozamot eredményez.
A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítások esetén – ez egyben a népszerűbb nyugdíjbiztosítási típus is Magyarországon – a biztosító különböző eszközalapokat kínál (kb. 10-15 eszközalap), és az ügyfél döntheti el, hogy mely eszközalapokba és milyen arányban fekteti be a megtakarításait. A befektetés kockázata ebben az esetben az ügyfelet terheli, akinek rendelkeznie kell némi pénzügyi jártassággal a döntései felelősségteljes meghozatalához. Másrészt ez a biztosítási forma lényegesen nagyobb kockázatot hordoz magában, de nagyobb befektetési szabadságot is ad és legfőképp magasabb hozammal kecsegtet. A döntések meghozatalát a biztosítók azzal segítik elő, hogy az elérhető eszközalapokat minősítik befektetési kockázatuk és hozamkilátásaik alapján. Ugyancsak a döntés meghozatalában nyújt segítséget az ún. teljes költségmutató (TKM). A mutató segítségével átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók befektetési egységhez kötött életbiztosítási termékei. Részletek a MABISZ oldalán találhatók (https://mabisz.hu/tkm/).
Mi történik a befizetett megtakarítással? Hová kerül a pénz?
A nyugdíjbiztosításon keresztül az ügyfél a fentebb említett eszközalapok egységeit vásárolja meg. A rendszeres befizetések tehát a biztosítási költségek levonása után a saját befektetési egységeket gyarapítja az eszközalapokban. Az eszközalapok értéke attól függ, hogy az ezen alapokat képező részvények, kötvények, állampapírok stb. hogyan teljesítenek.
A futamidő:
A nyugdíjbiztosítás egy hosszútávra tervezett előtakarékossági forma, amely legalább tíz évre szól, de több évtizedes folyamatos takarékoskodással érhető el a legjobb eredmény.
A költségek:
Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosítás költségeinek legnagyobb részét az első három-öt évben vonja le a biztosítók többsége és jelentős árkülönbségekkel is találkozhatunk a szolgáltatások között, ezért a kiválasztása nagy körültekintést igényel.
A befizetés történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel. A biztosítók jellemzően egy néhány ezer forintos minimum díjat határoznak meg, amely alá nem csökkenhet a befizetés. A rendszeres díj mértéke módosítható, illetve indokolt esetben – szolgáltatótól függően – időszakosan felfüggeszthető.
A nyugdíj megtakarításon elért hozamot alap esetben 15 százalék kamatadó is terheli, amely idővel csökken és a tizedik évtől adómentessé válik.
A nyugdíjbiztosítás nagy előnye, hogy az éves befizetés 20 százaléka visszaigényelhető adójóváírásként.
A biztosítás megszüntetése:
A biztosító az alábbi események bármelyikénél szolgáltat:
- nyugdíjba vonulás, vagy
- szerződésben rögzített lejárat, vagy
- 40 százalékos rokkantság megállapítása, vagy
- biztosított lejárati idő előtti elhalálozása
A biztosítási szerződést a nyugdíjba vonulásig érdemes fenntartani, ebben az esetben adómentes a szolgáltatás, ellenkező esetben az igénybe vett adókedvezmény 20 százalékkal növelten történő visszafizetését vonja maga után. A biztosítás felmondása a szerződéskötést követő néhány évben jelentős költségekkel járhat.
Összegzés – előnyök és hátrányok
A nyugdíjbiztosítás előnyei:
- Többféle eszközalap (unit-linked) vagy garantált hozam (hagyományos) is elérhető.
- Lejárata a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatár.
- Az éves befizetés 20 százaléka visszaigényelhető adójóváírásként.
- A megtakarításon túl biztosítási szolgáltatást nyújt haláleset és egészségkárosodás esetén is.
- Örökölhető, illetve haláleseti kedvezményezett is megjelölhető.
Az önkéntes nyugdíjpénztár hátrányi:
- A lejárat előtt, különösen az első években jelentős költségekkel jár a megszüntetése.
- A termékek többsége pénzügyi ismereteket és folyamatos tájékozódást követel meg az ügyféltől.
- A TKM- értékek termékenként jelentősen eltérők.
Forrás:
https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/nyugdij-celu-ongondoskodas
https://nyugdijmaskeppen.hu/nyugdijbiztositas-kisokos/
https://nyugdijbiztositas.com/nyugdijbiztositas/#tartalomjegyzek__010