Követeléskezelés

Központi Hitelinformációs Rendszer

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) hazánk felnőtt lakosságának több mint 64%-a, a teljes lakosságnak pedig több mint 52%-a van nyilvántartva (2022-es éves tájékoztató).

A KHR a pénzügyi intézmények kezelésében álló hitelinformációs adatbázis, amellyel a hitelt nyújtók felmérjék a hitelt igénylők hitelképességét. A lakossági KHR mind a pozitív hiteltörténetet, mind a negatív információkat (mulasztások, visszaélések, csalások), mind pedig az adósságrendezési eljáráshoz kapcsolódó információkat képes rögzíteni.

Írásban bármely pénzügyi szervezetnél vagy közvetlenül a KHR-t kezelő BISZ Zrt.-nél ingyenes tájékoztatás kérhető bárki számára.

KHR Lakossági Lekérdezés

További részletekért keresse fel a BISZ Zrt. honlapját!

Követeléskezelés

2018-tól vált gyakorlattá a fedezetlen követelések mellett a jelzálogkölcsönök engedményezése is. Rövid idő leforgása alatt kerülnek a pénzintézeti tartozások a követeléskezelőkhöz.

Az MNB 2019 tavaszán ajánlást – A Magyar Nemzeti Bank 2/2019. (II.13.) számú ajánlása a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről – adott ki a követeléskezelésről.

Az ajánlás több fontos elemet tartalmaz, mint például:

  • Az ajánlás kiemelt célja az együttműködés erősítése a követeléskezelő (ideértve az eredeti hitelező pénzügyi szolgáltatót, a megbízásból eljáró szervezeteket és személyeket és az engedményes szervezeteket is) és az adósok között.
  • Az ajánlás alapelvei közül kiemelnénk a szükséges információ szolgáltatásának elvét. Ez most különösen fontos, hiszen a veszélyhelyzet idején erős nyomás alatt kell meghozni számos döntést. Ezekhez nélkülözhetetlen a jó információ.
  • Az ajánlás külön rendelkezik arról, hogy az adós kérésére – a rendszeresen elvárt mellett – évente egyszer ingyenesen is tájékoztatást kell küldeni – “a kérelem átvételétől vagy a kérés adós általi jelzésétől számított 30 napon belül – tájékoztatást nyújt a követeléskezelési folyamat állásáról, így különösen a lehetséges követeléskezelési lépésekről, valamint a követelés aktuális összegéről és a tájékoztatásokban megküldött összegek alapjául szolgáló analitikus kimutatásról. A követeléskezelő az adós kérésére rendelkezésre bocsátja a követelés alapjául szolgáló szerződés másolatát (ideértve a vonatkozó hirdetmények és kondíciós listák adós kérésének megfelelő tartalmú kivonatát vagy a teljes dokumentum másolatát), továbbá a követelés átruházásáról szóló szerződés kivonatát vagy az engedményezésről szóló értesítést, a korábban a IV.2.2. pont szerint megküldött rendszeres tájékoztatások másolatát, illetve mindazon információt és tájékoztatást, amelyek a követelés elévülésének megállapításához szükségesek az adós elévülésre történő hivatkozása esetén.”
  • Az ajánlás szerint a követeléskezelőnek 21 napon belül vissza kell jeleznie, hogy elfogadja-e az adós ajánlatát, és ha nem, akkor miért nem. Az együttműködési alapelvnek megfelelően, egy alternatív ajánlatot is meg kell fogalmazni, mindezt úgy, “hogy tájékoztatás akkor alkalmas az annak megkötésére vonatkozó megalapozott döntés elősegítésére, ha az adós abból teljeskörűen megismerheti a rá háruló kötelezettségeket, és ezen keresztül fel tudja mérni, hogy pénzügyi teherviselő képességének megfelel-e az adott megoldás.”

Mindenkit arra bíztatunk, hogy keresse elő a követeléskezelők eddigi értesítéseit, az előző teljesítési egyezségeit és számolja át, gondolja végig, hogy mit tud majd folyamatosan teljesíteni és mi az, ahol most módosításra lenne szükség. Majd egyeztessen az adott követeléskezelővel.