Végrehajtás

Fizetési meghagyásos eljárás

Ha tartozásunk végrehajtóhoz kerül, fizetési meghagyásról (FMH) szóló levelet kap.

A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések behajtásának egyik eszköze, mely peren kívüli megállapodást jelent és közjegyzői hatáskörbe tartozik.

Fontos, hogy a fizetési meghagyásról szóló levelet mindenképpen át kell venni, mert szabályos küldés esetén, a kézbesítési vélelem alapján, megkezdődik az ellentmondásra rendelkezésre álló 15 napos határidő. Az átvétel megtagadása vagy a küldemény nem keresése is kézbesítésnek számít.
(Csak valamilyen igazolt ok esetén (pl.: rossz lakcím, postai hiba, kórházi kezelés) lehet kézbesítési kifogást tenni a közjegyzőnél.)

Elévülés

Ha FMH-t kapunk, elsőként az engedményezés időpontját nézzük meg, ugyanis lehetséges, hogy az adott tartozás elévült. Az ügyfélnek kell jeleznie, ha azt gondolja, hogy az adott tartozás elévült, és a követeléskezelőnek kell bizonyítania, ha szerinte nem történt elévülés. Az elévülés a követelést nem szünteti meg, csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki!

Főszabályként 5 éves elévülési időről beszélhetünk, azonban vannak kivételek:

  • elektronikus hírközlési szerződésekből eredő polgári jogi igények 1 év alatt,
  • jogosulatlan útdíjhasználatból, illetve a parkolási pótdíjakból eredő tartozások szintén 1 év alatt,
  • víz- és csatornadíjból vagy a szemétdíjból eredő tartozások 5 év alatt,
  • gáz- vagy áramszolgáltatással kapcsolatban keletkezett tartozások 3 év alatt évülnek el.

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik – ha a követelés elévült, bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (nem lehet rá végrehajtást kérni).

Az elévülést több esemény megszakíthatja:

  • Ha az ügyfél elismeri a tartozást;
  • a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
  • a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Végrehajtás

A végrehajtási eljárás a követelések érvényesítésének legvégső módszere. Időigényessége, költségvonzata, és a vele járó kellemetlen szituációk (pl. munkabér letiltás, gépkocsi foglalás, végrehajtó személyes megjelenése) sem az adósnak, sem a jogosultnak nem érdeke. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó – aki nem azonos a követeléskezelővel – szigorú törvényi keretek között jár el annak érdekében, hogy az adós tartozását behajtsa. A végrehajtó a behajtás érdekében a jövedelmet letilthatja, vagyontárgyait lefoglalhatja és értékesítheti, ingatlanát árverés útján értékesítheti.