Fizetési meghagyásos eljárás
Ha tartozásunk végrehajtóhoz kerül, fizetési meghagyásról (FMH) szóló levelet kap.
A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések behajtásának egyik eszköze, mely peren kívüli megállapodást jelent és közjegyzői hatáskörbe tartozik.
Fontos, hogy a fizetési meghagyásról szóló levelet mindenképpen át kell venni, mert szabályos küldés esetén, a kézbesítési vélelem alapján, megkezdődik az ellentmondásra rendelkezésre álló 15 napos határidő. Az átvétel megtagadása vagy a küldemény nem keresése is kézbesítésnek számít.
(Csak valamilyen igazolt ok esetén (pl.: rossz lakcím, postai hiba, kórházi kezelés) lehet kézbesítési kifogást tenni a közjegyzőnél.)
2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról
Elévülés
Ha FMH-t kapunk, elsőként az engedményezés időpontját nézzük meg, ugyanis lehetséges, hogy az adott tartozás elévült. Az ügyfélnek kell jeleznie, ha azt gondolja, hogy az adott tartozás elévült, és a követeléskezelőnek kell bizonyítania, ha szerinte nem történt elévülés. Az elévülés a követelést nem szünteti meg, csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki!
Főszabályként 5 éves elévülési időről beszélhetünk, azonban vannak kivételek:
- egészségügyi szolgáltatási járulék (tb) 5 év alatt,
- banki tartozások 5 év alatt,
- víz- és csatornadíjból vagy a szemétdíjból eredő tartozások 5 év alatt,
- gáz- vagy áramszolgáltatással kapcsolatban keletkezett tartozások 3 év alatt,
- munkajogi igények (fő szabály szerint): 3 év alatt,
- elektronikus hírközlési szerződésekből eredő polgári jogi igények 1 év alatt,
- jogosulatlan útdíjhasználatból, illetve a parkolási pótdíjakból eredő tartozások szintén 1 év alatt évülnek el.
- Az adótartozás általánosságban 4 év és 6 hónap alatt évül el. Alapesetben az adótartozás annak az évnek az utolsó napjától számított 4 évet követően évül el, amikor azt bevallásra került vagy azt jogerősen megállapították. Ez pedig fél évvel meghosszabbodik, amennyiben az adóhivatal végrehajtási eljárást indít az adós ellen.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik – ha a követelés elévült, bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (nem lehet rá végrehajtást kérni).
Az elévülést több esemény megszakíthatja:
- Ha az ügyfél elismeri a tartozást;
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Az elévülést a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza (új Ptk.) Amennyiben az ügylet (jogviszony, szerződés), amelyből a követelés származik, az új Ptk. hatályba lépését (2014. március 15.) megelőzően keletkezett, akkor a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezései szerint kell megítélni
Végrehajtás
A végrehajtási eljárás a követelések érvényesítésének legvégső módszere. Időigényessége, költségvonzata, és a vele járó kellemetlen szituációk (pl. munkabér letiltás, gépkocsi foglalás, végrehajtó személyes megjelenése) sem az adósnak, sem a jogosultnak nem érdeke. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó – aki nem azonos a követeléskezelővel – szigorú törvényi keretek között jár el annak érdekében, hogy az adós tartozását behajtsa. A végrehajtó a behajtás érdekében a jövedelmet letilthatja, vagyontárgyait lefoglalhatja és értékesítheti, ingatlanát árverés útján értékesítheti.