Az Európai Unió Bíróságának április végén hozott ítélete szerint ellentétes az uniós joggal az a magyar bírósági gyakorlat, amely – a Kúria iránymutatása alapján – érvénytelen szerződéseket igazít ki, és az adósok számára hátrányos többlettartalommal nyilvánít érvényessé.
A Győri ítélőtábla még 2021-ben egy autóhitel ügy kapcsán fordult az uniós bírósághoz. Többek között abban kértek iránymutatást, hogy ellentétes-e az uniós joggal az a magyar bírósági eljárás,
- „amely a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelennek megállapított szerződést úgy minősíti érvényessé, hogy a deviza helyett a fogyasztó által ténylegesen megkapott forint összeget helyettesíti be a szerződésbe, ám emellett a fizetendő kamatot is – az érvénytelennek nyilvánított szerződéstől – eltérően határozza meg, méghozzá jóval magasabban, mint a devizahitel kamata lett volna.”
- „Illetve, ha úgy nyilvánítják érvényessé a szerződést, hogy a deviza‑forint átváltási árfolyamot maximálják, azaz a tisztességtelennek minősülő szerződési kikötéssel érintett árfolyamkockázatot egy, a bíróság által észszerűnek minősített, és a fogyasztó részéről a szerződéskötéskor is számításba vehetőként értékelt mértékre mérsékelik.”
Az EUB által hozott ítélet nem csak a fenti autóhiteles ügyben, de valamennyi adós számára jelentőséggel bírhat. Az ítélet szerint az uniós joggal ellentétes az a bírósági gyakorlat, amely az árfolyamkockázat áthárítása miatt érvénytelen szerződést érvényessé nyilvánítja úgy, hogy módosítja a kamatot vagy maximalizálja az árfolyamkockázatot.
Az EUB vizsgálta azt is, hogy milyen rendelkezéseket lehet egyáltalán az eredeti hitelszerződésekbe behelyettesíteni. Utóbbi a devizahitelek törvénnyel történt forintosítása miatt is hangsúlyos. 2014-15-ben a kormány arra hivatkozva egységesítette a szerződések átalakítását, hogy a devizahiteleseket megóvja attól, hogy a semmissé nyilvánított szerződések esetén egy összegben kelljen visszafizetniük adósságaikat. Az EUB ítélete szerint erre akkor van lehetőség, ha a fogyasztó igényt tart rá, így „ellentétes az uniós joggal, hogy egy tagállam utólagosan alakítson ki szabályt, és ezzel utólagosan módosítson a szerződéseken.”
Forrás:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62021CJ0705
https://nepszava.hu/3192553_devizahitelesek-szerzodesek-eub-itelet-europai-unio