Adózás

Tartalomjegyzék

Adókedvezmények

Az adóalap-kedvezmények érvényesítésének sorrendje: Egy adózó egyszerre többféle kedvezményre is jogosult lehet a kedvezményeket pedig meghatározott sorrendben lehet érvényesíteni:

  1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
  2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  3. személyi adókedvezmény,
  4. első házasok kedvezménye,
  5. családi adókedvezmény.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)

2020.január 1. óta igénybe vehető adóalap-kedvezmény a négy vagy több gyermekes anyák számára. A sorrendben minden más kedvezményt megelőzően érvényesíthető. Értékhatár nélkül vehető igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelemre.

Igénylés

  • Négy vagy több gyermeket nevelő anya, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,
  • családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
  • a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Igényelhető

  • Évközi érvényesítése érdekében a jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igényléséről adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni a munkáltató felé.
  • Egy összegben az adóbevallásban is kérhető.

Érvényesíthető

  • Bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre.
  • Egyes önálló tevékenységekből származó jövedelmekre. (A felsorolás a NAV 73. sz. információs füzetében megtalálható.)
25 év alatti fiatalok kedvezménye

2022. január 1-től a 25. életévét be nem töltött fiatalok  az átlagbérig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól.

Igénylés

  • A kedvezmény igénybevétele automatikus, nem kell külön kérvényezni sem nyilatkozni róla a munkáltatónál.
  • Nyilatkozni abban az esetben szükséges, amennyiben a jogosult fiatal nem, vagy csak részben kéri a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapításakor.

Érvényesíthető

  • Bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre.
  • Egyes önálló tevékenységekből származó jövedelmekre. (A felsorolás a NAV 73. sz. információs füzetében megtalálható.)
  • Utoljára a 25. életév betöltésének hónapjában érvényesíthető a kedvezmény.

“A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.” 2022-ben a kedvezmény havi összege maximum 433.700 forint, amely 65.055 forint adómegtakaritást jelent. Amennyiben a jogosultság a teljes adóévben fennáll, a kedvezmény adóalapot csökkentő összege elérheti az 5.204.400 forintot, mely adóban kifejezve 780.660 forint.

Személyi adókedvezmény

Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséggel élők, továbbá rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülők az összevont adóalap terhére kedvezményt vehetnek igénybe. A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját csökkenti személyi kedvezménnyel.

A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege. 2022-ben tehát 66.700 forinttal csökkenthető az adóalap. Ennek a 15 százalékos személyi jövedelemadója 10.005 forint adókedvezményt eredményez havonta. Amennyiben a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor évi 800.400 forinttal csökkenthető az összevont adóalap, ami adóban kifejezve 120.060 forintot jelent.

Igénylés

  • Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet sorolja fel tételesen a BNO kódokat. A BNO kódok jelölik azon súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket, amelyek alapján személyi adókedvezményre lehetünk jogosultak. Igénylés előtt ellenőrizzük, hogy szerepel-e az adott betegség a rendeletben. A rendelet szövege innen érhető el. Súlyosan fogyatékos személynek számít továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
  • Orvosi igazolás/határozat beszerzése a fennálló betegségről. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. 
  • Igazolással és adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyek az alábbi módokon igényelhetik a személyi adókedvezményt:
    • évközben – a kifizető felé tett adóelőleg – nyilatkozattal havonta érvényesíti a jövedelméből,
    • a magánszemély utólag egy összegben, a tárgyévet követő év május 20-ig az éves személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíti.

Feltételei

  • Betegséget igazoló dokumentum (súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás, rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat) megléte. Az orvosi igazolást, határozatot az adóelőleg-nyilatkozat leadásakor, a bevallás benyújtásakor nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül megőrizni szükséges.
  • A személyi kedvezmény igénybevételére jogosult magánszemélynek legyen adóköteles jövedelme az igénylés időszakában.
  • A kedvezmény egyszeresen érvényesíthető, azaz több kedvezményre jogosító betegség esetén is csak egyszeresen jár, és kizárólag az összevonandó jövedelmek utáni személyi jövedelemadóból;
  • A kedvezmény kizárólag saját jogon érvényesíthető, azaz fogyatékos hozzátartozó után ezt a kedvezményt nem lehet igénybe venni, akkor sem, ha a hozzátartozónak nincs a kedvezmény érvényesítésére jogosító jövedelme és személyi jövedelemadója.
  • A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe, melynek kezdő napját az igazolás tartalmazza. Amennyiben a fogyatékosság ideiglenes, a személyi kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.
Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezménye egy állami támogatás, mely az összevont adóalapot csökkenti. Ez azt is jelenti, hogy akkor lehet igénybe venni a kedvezményt, ha a házaspár tagjai közül legalább egyiküknek van SZJA befizetése.

  • Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. A kedvezmény érvényesítésére, megosztására azon fél is jogosult tehát, akinek volt már korábbi házassága.
  • A házastársakra vonatkozó rendelkezések a bejegyzett élettársakra is ugyanúgy érvényesek.
  • A kedvezmény igénybevételénél nincs életkori megkötés.

Igénylés

  • Nem jár automatikusan, kérvényezni kell. A házastársaknak az adóbevallásukban kell nyilatkozniuk egymás adóazonosító jelének megadásával, továbbá a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésükkel.
  • Az első házasok kedvezménye jogosultsági hónaponként 33.335 forint, mely a fizetendő adó összegét 5 ezer forinttal csökkenti.
  • Az első házasságát kötő házaspár tehát együttesen havi nettó 5.000 forint adókedvezményre jogosult a házasságkötéstől számított 24 hónapig. Összesen tehát 120.000 forintra (24×5.000 forint) lehetnek jogosultak az első házasok.

Igényelhető

  • az éves adóbevallásban,
  • év közben az adóelőleg meghatározásánál.
  • A kedvezményt a házastársak közösen érvényesítik. Ez történhet megosztással, vagy úgy, hogy a kedvezményt csak az egyik fél igényli.
Családi adókedvezmény

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.

Családi adókedvezményre jogosult:

  1. “az a magánszemély, aki a Cst. [1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról] szerint gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa […];
  2. a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem);
  3. a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
  4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy“.

Igénylés

Kétféle módon lehet igényelni:

  • havonta vagy
  • éves adóbevallásban egy összegben igényeljük vissza az egészet.

Lehetőség van arra is, hogy év közben megváltoztassuk az év eleji döntésünket.

Összeg

Aki személyi jövedelemadó-köteles jövedelemmel rendelkezik;

A jogosultaknál ennyivel több maradhat, havonta:

  • a maximális családi adókedvezmény összege egy gyermek esetén: 10.000 forint
  • a maximális családi adókedvezmény összege kettő gyermek esetén: 20.000×2 = 40.000 forint
  • a maximális családi adókedvezmény összege három vagy több gyerek esetén egységesen gyermekenként 33.000×3 = 99.000 forint.

A kedvezmény összege járulékok terhére is elszámolható, amennyiben az a kalkulált adó értékét meghaladja.

Minimálbér (Ft) SZJA (Ft) Járulék (Ft) Nettó (Ft)
Kedvezmény nélkül 232.000 34.800 42.920 154.280
1 gyermek 232.000 24.800 42.920 164.280
2 gyermek 232.000 0 37.720 194.280

Az SZJA adóalap-kedvezményekről részletes tájékoztatás olvasható a NAV 73. sz. információs füzetében.

Ez az oldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan múködés biztosítátása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. Az oldal további böngészésével Ön elfogadja az Adatkezelési szabályzatunkat.