Pénzbeli és egészségügyi ellátásra biztosítottság
Ki minősül biztosítottnak?
- Alkalmazottként dolgozók
Munkaviszonyban (a saját jogú nyugdíjas által létesített munkaviszony kivételével) állók.
A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy alkalmazásban áll valaki, ezért a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.
Azonban nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkát, vagy alkalmi munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez.
- Szövetkezeti tevékenységében személyesen közreműködő tag
- Álláskeresési támogatásban részesülők
- Egyéni és társas vállalkozók
- Egyházi személyek
- Mezőgazdasági őstermelő
- Egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek
- Kisadózók
- Állami projektértékelők
- Köztársasági elnök házastársa
- Választott tisztségviselők
A biztosítási jogviszony megszűnését követően jár még egészségügyi szolgáltatás?
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
- 45 nap vagy annál hosszabb biztosítás esetén
Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz.
- 45 napnál rövidebb biztosítás esetén
Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23 nappal).
- Ha a rövidebb biztosítási idő előtti 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb biztosítási idő
Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően az utolsó biztosítás időtartama kevesebb 45 napnál, de előtte 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig áll fenn.
Mikor szünetel a biztosítás?
A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel:
1. Nincs munkavégzés
- A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
- a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, gyermekgondozási segélyt, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
- a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
- a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
- Igazolatlan távollét időtartama alatt
- Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.
2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére
3. Kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idejére