Jogszabályi változások a pénzügyi békéltetésben

2024 január 1-től több ponton is módosultak a pénzügyi békéltetés szabályai. Az alábbiakban két, a panaszos fél érdekeit erősítő változást mutatunk be kontextusba ágyazottan.

Mi az a Pénzügyi Békéltető Testület? A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, a lakossági ügyfelek számára kialakított, ingyenes, bíróságon kívüli vitarendezési fórum. Felkereshető a pénzügyi terület szereplőivel, azaz a bankokkal, egyéb hitelintézetekkel, biztosítókkal, befektetési szolgáltatókkal stb. szembeni fogyasztói jogviták kapcsán. A PBT ezen felül elősegíti az egyezségkötést a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatóhoz benyújtott méltányossági kérelmei esetében, de a követeléskezelőkkel kapcsolatos ügyekben is segít amennyiben a követelésük a fogyasztókkal szemben pénzügyi szolgáltatáson alapszik.

„A békéltető eljárás elsődleges célja, hogy a fogyasztó és az érintett pénzügyi szolgáltató megállapodásra jusson és az eljárás egyezségkötéssel záródjon.” Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelelően megszületik, arról a PBT jóváhagyó határozatot hoz. Ez a határozat az egyezség nemteljesítése esetén bírósági úton végrehajthatóvá válik.

Bonyolultabb a helyzet, ha a felek nem jutnak egyezségre. Amikor nincs megállapodás, de a PBT megalapozottnak tartja a fogyasztó kérelmét, akkor fontossá válik, hogy a pénzügyi szolgáltató tett-e ún. alávetési nyilatkozatot, továbbá, hogy a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény, az ügyérték meghaladja-e a jogszabályi alávetés értékhatárát.

Az alávetési nyilatkozatoknak több fajtája létezik, ugyanakkor a 2017-ben bevezetett ún. jogszabályi alávetés intézménye értelmében a PBT a törvény rendelkezése alapján hozhat kötelező határozatot a pénzügyi szolgáltatóval szemben, akkor is, ha az semmilyen alávetést nem fogadott el. A jogszabályi alávetés értékhatárhoz kötött, mely értékhatár 2024. január 1-től a korábbi egymillióról, kétmillió forintra emelkedett [1. változás]. Összefoglalva tehát a PBT alávetés hiányában is hozhat kötelezést tartalmazó határozatot azokban az ügyekben, ahol az ügyérték a 2 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben pedig nincs egyezség, sem alávetési nyilatkozat és az ügy nem tartozik a jogszabályi alávetés hatálya alá sem, tehát a fogyasztó igénye meghaladja a 2 millió forintot a PBT csak ajánlást fogalmazhat meg.

A panaszos fél helyzetét erősítő másik lényeges változás, hogy 2024. január 1-től a pénzügyi szolgáltató terhére megállapított döntéssel szembeni egyet nem értésnél (tehát ha a pénzügyi szolgáltató vitatja a PBT döntését) a pert minden esetben a pénzügyi szolgáltatónak kell kezdeményeznie, vállalva annak minden költségét. „Megszűnt az ajánlások és a jogszabályi alávetéseken alapuló kötelezések esetére alkalmazott eltérő jogorvoslati rend, vagyis az ellentmondás lehetősége.” A perben pedig a pénzügyi szolgáltató már nem a kérelmezővel, hanem a PBT-vel áll szemben [2. változás].

 

 

Forrás:

Dr. Szabó Ildikó Katalin: Az ügyfelek érdekében módosultak a pénzügyi békéltetés szabályai c. MNB tanulmány.

https://www.mnb.hu/letoltes/dr-szabo-ildiko-katalin-az-ugyfelek-erdekeben-modosultak-a-penzugyi-bekeltetes-szabalyai.pdf

Pénzügyi Békéltető Testület – az MNB Pénzügyi Navigátor tájékoztató brosúrája

https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-bekelteto-testulet.pdf

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/ugy-erzi-atvertek-konnyebben-juthat-a-penzehez/10025/

https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2024/03/mnb-fogyasztoi-percek-az-ugyfelek-erdekeben-modosultak-a-penzugyi-bekeltetes-szabalyai

1 thought on “Jogszabályi változások a pénzügyi békéltetésben”

Leave a Comment

Your email address will not be published.