A jegybanki alapkamat egy adott ország irányadó kamata, mellyel az ország központi bankja, jegybankja az ország gazdaságát szabályozni tudja.
Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.
A jegybankok az alapkamat emelésével próbálják lassítani az infláció növekedését, míg csökkenő inflációs környezetben csökkentik az alapkamatot, hogy inflációt gerjesszenek.
Hogyan hat a hitelekre?
A jelenlegi jogszabályok szerint egy általános hitel esetében a THM nem lehet magasabb, mint a jegybanki alapkamat + 24%pont. Azonban hitelkártya-, folyószámla-, kézizálog- és áruhitelelek esetén a THM nem haladhatja meg az alapkamat + 39%pont mértékét.
Az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára, ezért tehát a THM-plafon 2023 első felében végig változatlan lesz, mivel december 1-jén 13% volt a jegybanki alapkamat. Így 2023 első félévében az általános THM max. 37%, hitelkártya-, folyószámla-, kézizálog- és áruhitelelek esetén a plafon 52%.
Vagyis ha csökken az alapkamat a hitelek is olcsóbbá válnak. Ha a jegybank emeli az alapkamatot, az emelés idővel valamilyen szinten beépül a referenciakamatokba is. Ekkor a hitelek drágulni fognak.
Hogyan hat a betétekre?
Az alapkamat alakulásának a lekötött betéteknél is van szerepe: minél alacsonyabb a jegybanki alapkamat, annál kevesebbet fogunk a pénzünkért kapni. Ha úgy gondoljuk, hogy az alapkamat csökkenni fog, érdemes minél hosszabb, fix kamatozású betétet választani, ami a lekötéskori kamatot garantálja a teljes lekötési idő alatt.
Források: 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)