Nyugdíj

Takarékoskodás

Mit tegyek, hogyan takarékoskodjak, hogy reményem legyen a biztos nyugdíjas évekre? Sokan teszik fel ezt a kérdést az utóbbi években, és egyre többen lépnek tovább is.

Itt most azokat a pénzügyi megoldásokat tekintjük át, amelyek kifejezetten a nyugdíjelőtakarékosság körébe tartoznak és az állam adókedvezménnyel támogat:

• önkéntes nyugdíjpénztár
• nyugdíjbiztosítás
• nyugdíj-előtakarékossági számla

Ahhoz, hogy a tervezésünk pontos legyen érdemes megbecsülnünk azt, hogy milyen állami nyugdíjra számíthatunk. Ehhez nyújt segítséget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság weblapján található kalkulátor.

HASZNOS TIPP: időről-időre ellenőrizzük le, hogy milyen nyugdíjjárulék befizetést tart nyilván a Magyar Államkincstár a társadalombiztosítási egyéni számlánkon!
Az Adatok lekérdezéséhez ügyfélkapus azonosításra lesz szükség.

Mielőtt az egyes konstrukciókra térnénk, nézzük meg a vonatkozó adókedvezményeket!

Adókedvezmények

A megtakarítási formákhoz kapcsolódó adókedvezmények két csoportba sorolhatók:

• forrásadókedvezmény; ezek a megtakarítások mentesek a forrásadó megfizetési kötelezettség alól,
• személyi jövedelemadó kedvezmény; az éves befizetésekhez kapcsolódóan az adózó rendelkezhet az adója bizonyos részéről

Az szja kedvezményt a „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” 44.§-a írja le:

44/A. § ^*  (1) ^*  Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

1. a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,
2. b)^*  az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként – az a) pontban foglaltaktól függetlenül –
3. ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,
4. bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,

de legfeljebb az adóévben – az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen – 150 ezer forint.

44/B. § *  (1) *  A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet – akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel – az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára Magyarország törvényes fizetőeszközében befizetett összeg 20 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat).

44/C. § *  (1) *  A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeget is, amely korábban nem jogosított e § szerint adóról való rendelkezésre, valamint ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

44/D. § *  (1) *  Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

FONTOS! Itt most a kedvezményeket emeltük ki. A törvény további szabályokat ír le a kifizetés módjára, a nyugdíj megtakarítás nyugdíj előtti felhasználására vonatkozóan.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Ez az előtakarékossági forma az egyik legnépszerűbb ma hazánkban. A pénztári tagok száma megközelíti az 1,1 millió főt, akiknek a megtakarításaiknak az összege meghaladjaaz1 300 mrd forintot.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás két legfontosabb jelzője talán a bizalom (bár ez a többire is igaz) és az egyszerűség.

A bizalom itt több szempontból is hangsúlyos. Egyrészt bizalom a pénztárban, illetve a mögöttes szolgáltatásokban. A befizetett megtakarításainkat a pénztár kezeli, helyezi különböző kockázatú és hozamú portfóliókba. Mi abban dönthetünk, hogy a megtakarításunk melyik portfólióban legyen, és bízunk abban – természetesen ezt a bizalmat a nagyon szigorú szabályozás, a pénztár belső kontrollja, tagi képviselete alapozza meg és erősíti – , hogy a pénztár vagyonkezelői a portfóliók befektetési politikájának megfelelően végzik a dolgukat.

Ezt a nagy bizalmi elvárást mutatja az is, hogy a hazai pénztártagok közel 55%-a három pénztárban tömörül.

A nyugdíjpénztárak eredményei is alátámasztják ezt a bizalmat, az elmúlt évek hozamai hosszabb távon is meghaladják az inflációt, azaz a tagok megtakarításának reálértéke nőtt.

Másrészt bíznunk kell abban is, hogy nem lesz szükségünk tíz, illetve húsz éven belül a összegyűjtött pénzünkre.

Az első nyugdíjpénztári tagságunk első napjától eltelt tíz év fontos fordulópont. Ekkor jár le az un. várakozási idő. A várakozási dől telte után bármikor rendelkezhetünk a egyéni számlánkon lévő megtakarításról. Fontos, hogyha ekkor fenntartjuk a tagságunkat, de egy bizonyos összeget kiveszünk az egyéni számlánkról, akkor három év múlva rendelkezhetünk legközelebb.

Milyen lehetőségeink vannak a várakozási idő (10 év) letelte után?

1. megtartjuk a tagságunkat

• és csak a hozam kifizetését kérjük, akkor ez után az összeg után nem kell szja-t és eho-t fizetnünk
• és egy nagyobb összeget, de legfeljebb a megtakarítás 90%-át vesszük fel, akkor a hozam feletti részre szja-t és eho-t kell fizetnünk
• egyösszegű kifizetés mellett fenntartjuk a tagságot – szja és eho fizetési kötelezettség mellett

2. megszüntetjük a tagságot, a megtakarítás egyösszegű kifizetésével, ekkor is szja és eho fizetési kötelezettségünk lesz.

Mire figyeljünk, mielőtt döntünk?

Ahhoz, hogy élvezhessük a megtakarításunk eredményét, értelemszerűen el kell kerülnünk az adófizetést. Éppen ezért nem mindegy, hogy mekkora részt veszünk ki a pénztárból. A várakozási időn túl a hozam tehet ilyen. Viszont a nyugdíjkorhatár elérése után már a tőke kifizetésére is igaz, hogy adó és járulékmentesen felvehető.
FONTOS! A megtakarításunk valamelyik portfólióban van folyamatosan. Ha kifizetés kérésén gondolkodunk figyeljük folyamatosan a portfóliónk árfolyamát és a lehetőségeinken belül akkor kérjük a kifizetést, amikor az árfolyam magasabb.

Mikor lesz adómentes a megtakarításunk kifizetése?

A nyugdíjkorhatár elérésekor mind a tőke, mind a hozam kifizetése adó és járulékmentesen történik.

Előtte vizsgálni kell, hogy mikor történt a befizetés. A befizetést követő 21. évben lehet adómentesen hozzáférni a tőkéhez, előtte az adóalap évről évre csökken úgy, hogy a 11. év végéig az adóalap a tőke 100%, majd ez évente csökken 10%-kal. 2023-ban majd tehát a 2012-ben (illetve előtte) befizetett tőkét és a hozamokat tudjuk adómentesen felvenni a pénztárból.

Ha közben mindenképp pénzre lenne szükségünk, a legtöbb pénztártól, a harmadik évet követően, tagi kölcsönt vehetünk fel, jellemzően a piaci személyi kölcsönöknél kedvezőbb feltételekkel.

A nyugdíjpénztárakról sok és megbízható információt gyűjthetünk közvetlenül a pénztára weblapjain, illetve az MNB és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége oldalán is.

Nyugdíjbiztosítás

A hazai lakosság öngondoskodási megtakarításai elmaradnak az európai országok mutatóitól. Talán a pozitív elmozdulás jeleit fedezhetjük fel abban, hogy az elmúlt években a koronavírus-járvány hatására kényszertartalékolásba kezdett a magyar lakosság, mely növekedést eredményezett a biztosítások terén. A növekedés motorja a nyugdíjbiztosítás, amihez 2014 óta adókedvezmény társul, ezzel újra versenyképessé vált más nyugdíjtermékekkel. A nyugdíjbiztosítások kedvező hatása nem csak a díjbevétel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív trendeket is kirajzol. Az állomány 21 százaléka már ebből a biztosítási termékből származik. Fontos, hogy amíg a szerződéskor várható megtartási idő az életbiztosításoknál 8 év +, addig a nyugdíjbiztosításoknál ez 19,2 év.

Az adókedvezmény mellett ösztönző az is, hogy az életbiztosítások költségszintje is egyre kedvezőbbé válik, a költségeket bemutató TKM (teljes költségmutató) a lejárati idő függvényében 3,5 -4,25 % között mozog. Indokolt esetben legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb a TKM, mint a limit, amelyet viszont jelezni kell.

A nyugdíjbiztosítások sajátosságai

A nyugdíjbiztosítás egy megtakarítást szolgáló életbiztosítási szerződés, amely annyiban tér el a hagyományos életbiztosítási megtakarításoktól, hogy fix futamidőre kerül megkötésre és már a megkötés pillanatában rögzítésre kerül a nyugdíjcél, továbbá tartalmaz – lévén életbiztosításról van szó – legalább egy (jellemzően haláleseti) kockázati biztosítást. A szerződés létrejöttét követően a befizetések egy saját névre szóló egyéni számlán gyarapodnak, ahol különböző befektetési alapok formájában pénzintézetek kezelik a befektetett pénzt. A biztosítók kínálatai leginkább itt, azaz a rábízott vagyon kezelésében térnek el. Ennek alapján két nyugdíjbiztosítási típus különíthető el:

• klasszikus vagy hagyományos nyugdíjbiztosítás, amit neveznek garantált hozamú, rendszeres díjas nyugdíjbiztosításként is, valamit a
• befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítás.

Arra a kérdésre, hogy melyiket érdemes választani nem lehet egyértelmű választ adni. Annak, aki szeretné rugalmasan kezelni a megtakarítását – választható befektetések, eseti befizetési lehetőségek – , érdemesebb a unit linked biztosítást választania, aki a kiszámíthatóságot részesíti előnyben, az válassza a klasszikus életbiztosítást. Figyelem; a nagyobb rugalmasság nagyobb felelősséggel is jár!

A biztosítás lehetőséget ad arra is, hogy akár egy másik családtagnak takarékoskodjunk.

Hogyan tájékozódjunk, hogyan válasszunk?

TKM

Teljes Költség Mutató segítségével tudjuk a biztosítások költségeit összehasonlítani. A magyarországi életbiztosítók továbbra is közös eljárásban auditáltatják évente egyszer a TKM értékeket. Ennek köszönhető, hogy valamennyi biztosító valamennyi TKM számítása azonos módon kerül ellenőrzésre, ami erősíti a rendszer iránti bizalmat.

A Magyar Nemzeti Bank kalkulátora segítségével könnyen és gyorsan tudjuk a különböző szolgáltaók konstrukcióit összehasonlítani.

KID

Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum

A KID dokumentum alkalmazását egy európai uniós szabályozás teszi kötelezővé minden olyan lakossági befektetési termék esetében, ahol a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. A hazai biztosítók 2017 során felkészültek a KID használatára. 2018. január 1-től már minden biztosítónak el kell készítenie az ún. KID dokumentumot, mely azzal a céllal készül, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről.

Fontos a KID nem egy prospektus, amit kaptunk vagy nem, hanem egy fontos dokumentum, azt az értékesítési szakaszban, a szerződéskötés előtt kell átadni, és a dokumentum a fogyasztó döntéshozatalát segíti azzal, hogy rövid és áttekinthető módon mutatja be a termék legfontosabb tulajdonságait. A KID tehát használható az adott termékkel kapcsolatos tájékozódáshoz, de az egységes szerkezet módot nyújt arra is, hogy a különböző befektetési termékeket összehasonlítsuk.

Egyéni tanácsadás

Bár akár a TKM, akár a KID, akár az MNB fogyasztóvédelmi tájékoztatói rengeteg hasznos információt tartalmaznak és a mi döntésünket segítik elő, az életbiztosítások esetében mindenképp fontosnak tartjuk a személyes tanácsadást. A tíz, tizenöt, húsz évre szóló elköteleződésünk komoly körültekintést igényel, ezért javasoljuk, hogy több szolgáltató ajánlatát is ismerjük meg. Döntés előtt hasznos felkeresni a Pénzügyi Tanácsadó Irodákat is, ahol független tanácsadók segítenek a fogalmak megértésében, az ajánlatok összehasonlításában.