Ha nincs pontos képünk pénzügyeink alakulásáról, ha nem tudjuk, hogy hónapról hónapra mire költjük bevételeinket, akkor könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a pénzügyeink uralnak minket, nem pedig fordítva.
E probléma kiküszöbölésére nyújt megoldást egy jól megtervezett költségvetés. Noha a költségvetés szó hallatán sokan a nagy intézmények pénzügyi terveire gondolnak, annak ugyanúgy helye van a személyes életünkben is. A tudatos tervezés, a bevételek és kiadások nyomon követése nagyon fontos akkor is, ha bőven vannak bevételeink és akkor is, ha anyagi nehézségekkel kell megküzdenünk. Hiszen bármilyen pénzügyi döntéshez szükséges látnunk, hogy mekkora a vagyonunk, milyen bevételeink vannak és mellette mennyit és mire költünk. Ennek nyomán aztán létre tudjuk hozni a háztartási költségvetésünket, egyúttal nagy ugrást tehetünk a pénzügyi tudatosság irányába.
Hogyan kezdjünk a költségvetés megtervezésének?
Mindenekelőtt a bevételeket és kiadásokat kell tételesen megvizsgálni és kategorizálni.
Bevételek lehetnek:
- munkabér, jövedelem,
- béren kívüli munkáltatói támogatások (pl.: cafeteria),
- állami juttatások (pl.: családi pótlék),
- további nem rendszeres jövedelmek.
Kiadások lehetnek:
- állandó költségek (pl.: rezsi, hitel törlesztőrészlete),
- megélhetési költségek (pl.: élelmiszer, ruházat, közlekedés),
- váratlan kiadások (pl.: háztartási eszköz javíttatása).
Néhány hónapos összeírást követően pontos képet kaphatunk pénzügyi szokásainkról és annak nyomán már létrehozható hosszabb időszakra (6 hónap, 1 év) is a háztartási költségvetés. Akik bankszámláról költenek, azoknak könnyebb a helyzetük, mert elegendő az elmúlt hónapok bankszámlakivonatait alapul venniük a tételek rögzítéséhez, míg a készpénzt előnyben részesítőknek a feladat nehezebb, hiszen minden számlát, nyugtát gyűjteniük kell. Nagyon lényeges azonban, hogy valamennyi tétel kerüljön, és pontosan kerüljön rögzítése, máskülönben torz képet kapunk saját pénzügyeinkről, amivel a tervezést lehetetlenítjük el.
A bevételeket az esetek többségében egyszerűbb meghatározni hosszabb távon is. A kiadási oldalon nagyobb a lehetőség a kategóriák képzésére.
A „fizess elsőként magadnak elv” szerint a kiadások első nagy csoportjának a megtakarításoknak kell lennie. Ennek célja lehet vésztartalék megteremtése, vagy közép és hosszú távú tervek megvalósítása. Ide sorolhatók továbbá a nyugdíj és gyermek előtakarékosságra, valamint a különféle biztosításokra fordítandó összegek is.
Ezt követhetik az állandó költségek és a megélhetési költségek, úgymint: rezsi költség, élelmiszer, ruházat, utazási költség, hitel-törlesztőrészlet, lakbér stb. A könnyebb tervezhetőség és átláthatóság érdekében külön sort lehet nyitni a gyermekek számára, illetve a szezonális kiadásoknak (pl.: nyaralás, ünnepek). A nem létszükségletű kiadások (pl.: szeszesital, dohányáru, szerencsejáték) csoportosítása pedig rámutathat arra, hogy egy rendkívüli helyzetben a megvonásukkal honnan és pontosan mekkora összegek szabadíthatók fel. Végül számolhatunk egyéb nem várt kiadásokkal is (pl.: háztartási eszköz javíttatása). A bevételek felosztásának természetesen számos jó megoldása lehet, amit nagyban meghatározhatnak az egyéni prioritások, vagy a családi konszenzus megteremtésének igénye.
Alapul lehet venni kevésbé személyre szabott megoldási módokat is, így a 50-30-20 stratégiát. A számok azt jelölik, hogy milyen arányban érdemes tervezni a havi kiadásokat annak érdekében, hogy az anyagi körülmények fenntarthatók legyenek.
50 % = állandó kiadások:
A bevételek 50 százalékának fedeznie kell a havi rendszerességgel felmerülő költségeket, mint a rezsi, a hiteltörlesztés, a lakással és autóval kapcsolatos kiadások.
30 % = változó kiadások
A 30 százalékba azon költségek tartoznak, amelyek havonta változnak, illetve nem is minden hónapban jelentkeznek. Ilyen lehet egy utazás, a fodrász költsége, autó szervizelése stb.
20 % = megtakarítások
A fennmaradó 20 százalék a hosszú távú célok megvalósítását szolgálja, továbbá alapja lehet, nyugdíj-előtakarékosságnak vagy életbiztosításnak.
Milyen előnyökkel jár háztartási költségvetést készíteni?
- Pontosan látható az aktuális és a jövőbeli pénzügyi helyzet.
- Lehetővé teszi pénzek tudatosabb (át)csoportosítását.
- A pénzügyi nehézségek kivédhetők, illetve könnyebben átvészelhetőkké válhatnak.
- Betervezhetővé válhatnak nagyobb kiadások.
- Jobban lehet priorizálni, ezáltal csökkenhetnek a felesleges kiadások.
- Könnyebben kezelhetők a váratlan kiadások.
A költségvetés létrehozásához elegendő lehet egy toll és egy papír, azonban léteznek különböző applikációk is, melyek megkönnyíthetik a tervezést. Minderről az „Egy fintech innováció az egyéni és családi költségvetés megtervezésében” c. június 24-i bejegyzésben olvasható bővebben.
A háztartási költségvetés tervezéséhez további ötletek olvashatók a forrásként megjelölt cikkekben.
MNB Háztartásiköltségvetés-kalkulátor
https://haztartasikoltsegveteskalkulator.mnb.hu/
MNB Oktatófilm – Tervezze meg kiadásait!
https://www.youtube.com/watch?v=fBfRjJbI6i0
Forrás:
https://www.billingo.hu/blog/olvas/koltsegvetes-keszitese
https://www.mnb.hu/letoltes/tervezze-meg-kiadasait.pdf
https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-tippek-eletkezdeshez.pdf
Pingback: Sportfogadási útmutató kezdőknek, Magyarországon – Borsod24