Támpontok a háztartási költségvetés tervezéséhez

Ha nincs pontos képünk pénzügyeink alakulásáról, ha nem tudjuk, hogy hónapról hónapra mire költjük bevételeinket, akkor könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a pénzügyeink uralnak minket, nem pedig fordítva.

E probléma kiküszöbölésére nyújt megoldást egy jól megtervezett költségvetés. Noha a költségvetés szó hallatán sokan a nagy intézmények pénzügyi terveire gondolnak, annak ugyanúgy helye van a személyes életünkben is. A tudatos tervezés, a bevételek és kiadások nyomon követése nagyon fontos akkor is, ha bőven vannak bevételeink és akkor is, ha anyagi nehézségekkel kell megküzdenünk. Hiszen bármilyen pénzügyi döntéshez szükséges látnunk, hogy mekkora a vagyonunk, milyen bevételeink vannak és mellette mennyit és mire költünk. Ennek nyomán aztán létre tudjuk hozni a háztartási költségvetésünket, egyúttal nagy ugrást tehetünk a pénzügyi tudatosság irányába.

 

Hogyan kezdjünk a költségvetés megtervezésének?

Mindenekelőtt a bevételeket és kiadásokat kell tételesen megvizsgálni és kategorizálni.

Bevételek lehetnek:

  • munkabér, jövedelem,
  • béren kívüli munkáltatói támogatások (pl.: cafeteria),
  • állami juttatások (pl.: családi pótlék),
  • további nem rendszeres jövedelmek.

Kiadások lehetnek:

  • állandó költségek (pl.: rezsi, hitel törlesztőrészlete),
  • megélhetési költségek (pl.: élelmiszer, ruházat, közlekedés),
  • váratlan kiadások (pl.: háztartási eszköz javíttatása).

Néhány hónapos összeírást követően pontos képet kaphatunk pénzügyi szokásainkról és annak nyomán már létrehozható hosszabb időszakra (6 hónap, 1 év) is a háztartási költségvetés. Akik bankszámláról költenek, azoknak könnyebb a helyzetük, mert elegendő az elmúlt hónapok bankszámlakivonatait alapul venniük a tételek rögzítéséhez, míg a készpénzt előnyben részesítőknek a feladat nehezebb, hiszen minden számlát, nyugtát gyűjteniük kell. Nagyon lényeges azonban, hogy valamennyi tétel kerüljön, és pontosan kerüljön rögzítése, máskülönben torz képet kapunk saját pénzügyeinkről, amivel a tervezést lehetetlenítjük el.

A bevételeket az esetek többségében egyszerűbb meghatározni hosszabb távon is. A kiadási oldalon nagyobb a lehetőség a kategóriák képzésére.

A „fizess elsőként magadnak elv” szerint a kiadások első nagy csoportjának a megtakarításoknak kell lennie. Ennek célja lehet vésztartalék megteremtése, vagy közép és hosszú távú tervek megvalósítása. Ide sorolhatók továbbá a nyugdíj és gyermek előtakarékosságra, valamint a különféle biztosításokra fordítandó összegek is.

Ezt követhetik az állandó költségek és a megélhetési költségek, úgymint: rezsi költség, élelmiszer, ruházat, utazási költség, hitel-törlesztőrészlet, lakbér stb. A könnyebb tervezhetőség és átláthatóság érdekében külön sort lehet nyitni a gyermekek számára, illetve a szezonális kiadásoknak (pl.: nyaralás, ünnepek). A nem létszükségletű kiadások (pl.: szeszesital, dohányáru, szerencsejáték) csoportosítása pedig rámutathat arra, hogy egy rendkívüli helyzetben a megvonásukkal honnan és pontosan mekkora összegek szabadíthatók fel. Végül számolhatunk egyéb nem várt kiadásokkal is (pl.: háztartási eszköz javíttatása). A bevételek felosztásának természetesen számos jó megoldása lehet, amit nagyban meghatározhatnak az egyéni prioritások, vagy a családi konszenzus megteremtésének igénye.

 

Alapul lehet venni kevésbé személyre szabott megoldási módokat is, így a 50-30-20 stratégiát. A számok azt jelölik, hogy milyen arányban érdemes tervezni a havi kiadásokat annak érdekében, hogy az anyagi körülmények fenntarthatók legyenek.

50 % = állandó kiadások:

A bevételek 50 százalékának fedeznie kell a havi rendszerességgel felmerülő költségeket, mint a rezsi, a hiteltörlesztés, a lakással és autóval kapcsolatos kiadások.

30 % = változó kiadások

A 30 százalékba azon költségek tartoznak, amelyek havonta változnak, illetve nem is minden hónapban jelentkeznek. Ilyen lehet egy utazás, a fodrász költsége, autó szervizelése stb.

20 % = megtakarítások

A fennmaradó 20 százalék a hosszú távú célok megvalósítását szolgálja, továbbá alapja lehet, nyugdíj-előtakarékosságnak vagy életbiztosításnak.

 

Milyen előnyökkel jár háztartási költségvetést készíteni?

  • Pontosan látható az aktuális és a jövőbeli pénzügyi helyzet.
  • Lehetővé teszi pénzek tudatosabb (át)csoportosítását.
  • A pénzügyi nehézségek kivédhetők, illetve könnyebben átvészelhetőkké válhatnak.
  • Betervezhetővé válhatnak nagyobb kiadások.
  • Jobban lehet priorizálni, ezáltal csökkenhetnek a felesleges kiadások.
  • Könnyebben kezelhetők a váratlan kiadások.

 

A költségvetés létrehozásához elegendő lehet egy toll és egy papír, azonban léteznek különböző applikációk is, melyek megkönnyíthetik a tervezést. Minderről az „Egy fintech innováció az egyéni és családi költségvetés megtervezésében” c. június 24-i bejegyzésben olvasható bővebben.

A háztartási költségvetés tervezéséhez további ötletek olvashatók a forrásként megjelölt cikkekben.

 

 

MNB Háztartásiköltségvetés-kalkulátor

https://haztartasikoltsegveteskalkulator.mnb.hu/

 

MNB Oktatófilm – Tervezze meg kiadásait!

https://www.youtube.com/watch?v=fBfRjJbI6i0

 

 

Forrás:

https://www.billingo.hu/blog/olvas/koltsegvetes-keszitese

https://pfspartners.hu/hogyan-keszitsunk-haztartasi-csaladi-koltsegvetest/?gclid=EAIaIQobChMI26q8-8a–AIV1vZRCh3PlQDlEAAYASAAEgJpKvD_BwE

https://www.mnb.hu/letoltes/tervezze-meg-kiadasait.pdf

https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-tippek-eletkezdeshez.pdf

 

3 thoughts on “Támpontok a háztartási költségvetés tervezéséhez”

  1. Pingback: Sportfogadási útmutató kezdőknek, Magyarországon – Borsod24

Leave a Comment

Your email address will not be published.