A visszaélés során megpróbálják elérni, hogy megadjuk személyes adatainkat (név, e-mail cím, bankkártyaszám, jelszavak stb.). Erre megfelelő alkalmat teremthetnek az elkövetők mondjuk egy valótlan online hirdetés feladásával. Adatlopási kísérleteknek tehát akkor is elszenvedői lehetünk, ha megfelelő védelmet alkalmazunk, közösségimédia-fiókjaink tartalmát nem láthatja mindenki, vagy ha óvatosságból nem osztunk meg túl sok információt a profilunkban.
Az adatok birtokában jóvá nem hagyott vásárlásokat hajthatnak végre a hitelkártyánkkal; személyes adatainkkal bankszámlát nyithatnak; telefon-előfizetést vásárolhatnak; hitelt vehetnek fel; illegális üzleti tranzakciókat hajthatnak végre; eladhatják adatainkat más csalóknak.
- Rendszeresen tekintsük át közösségimédia-fiókjaink adatvédelmi és biztonsági beállításait!
- Gondoljuk át alaposan, hogy mennyi információt és fényképet osztunk meg a közösségimédia-oldalakon!
- Keressünk rá az adott termék nevére vagy a munkaajánlatra, és nézzük meg, mit mondanak róla mások! Használjunk olyan szavakat a keresőkifejezésben, mint „felülvizsgálat”, „panasz” és „csalás”!
- Ellenőrizzük rendszeresen a hitelkártyánk és a betéti kártyánk kivonatait! Ha olyan dologért terhelték meg a számlát, amelyet nem rendeltünk meg, vegyük fel a kapcsolatot a bankkal és a kártyatársasággal!
- Állítsunk be a számlánkhoz és kártyánkhoz napi és tranzakciós limiteket, online vásárlási limitet vagy korlátozást, továbbá a bankkártyához geolokációs korlátozást, ha arra lehetőség van.
- Visszaélés gyanúja esetén jelentsük azt a közösségimédia-platform üzemeltetőinek.
Forrás:
