Egy ingatlan megvásárlásakor – túl a vételáron – számos járulékos költséggel kell kalkulálni. Ezek a tételek nem elhanyagolható részét képezik a teljes költségnek, így fontos jó előre számba venni és megfelelő keretet biztosítani rájuk. Már az adásvételnél szükséges a közjegyzői és ügyvédi szolgáltatást, a földhivatali díjakat megfizetni, a tranzakciót követően röviddel pedig határozat érkezik a vagyonszerzési illeték fizetéséről.
Utóbbi megfizetése minden ingatlan vásárlásánál kötelező. A vagyonszerzési illeték összegét az ingatlan forgalmi értéke alapján a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) állapítja meg. Mértéke a forgalmi érték 4 százaléka, amelyet a kézbesítéstől számított 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a lakás meghatározott része cserél gazdát, úgy a vagyonszerzési illeték a tulajdoni hányad megfelelő arányában kerül kiszabásra.
A vagyonszerzési illeték megfizetésének átütemezése
- A NAV-nál lehetőség van fizetési kedvezmény kérelmezésére, jellemzően részletfizetés, illetve fizetési halasztás formájában. A fizetési kedvezményt valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okkal szükséges alátámasztani. Az eljárás díjmentes. Utóbbi pozitív elbírálása esetén az illeték maximum 12 hónapon keresztül kamatmentes részletekben fizethető. A kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya, amennyiben az adóhatóság elutasítja a kérvényt, akkor az illetéket bírsággal és késedelmi kamattal együtt kell megfizetni.
- Nem első lakásszerzők automatikus részletfizetési kedvezménye: 1 millió forintot meg nem haladó illetéktartozás esetén maximum 12 hónapra igényelhető.
- Első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor, a vagyonszerző kérelmére a NAV automatikusan engedélyezi a részletfizetést maximum 12 hónapos időtartamra. Nemteljesítés esetén a tartozást az utóbbi két esetben egy összegben, késedelmi pótlékkal kiegészítve kell törleszteni.
Az illetékkedvezmény főbb esetei
- A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50 százalékos kedvezményre jogosultak amennyiben, 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak. További feltétel, hogy a vásárló korábban nem rendelkezett sem önálló lakástulajdonnal, sem 50 százalékot elérő ingatlantulajdoni hányaddal.
- Cserét pótló vétel: ha lakást vásárol az adózó és az ezt megelőző három vagy az ezt követő egy éven belül a másik lakását eladja, a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete után kell az ingatlan illetéket megfizetnie. Ennek értelmében, ha kisebb értékű lakás eladása után nagyobb értékűt vesz, a különbözet után kell csak 4 százalékos illetéket fizetnie. Amennyiben pedig kisebb értékű lakást vásárol, mint az értékesített lakásingatlan, egyáltalán nem kell illetéket fizetnie.
Az illetékmentesség főbb esetei
- Új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió forintig nem áll fenn illetékfizetési kötelezettség, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át a 30 millió forintos határt. Ekkor a 15 millió és a vételár közötti különbözet 4 százalékát kell befizetni az adóhatóságnak.
- Cserét pótló vétel esetén, amennyiben az új lakás vételára alacsonyabb, mint az elcserélt vagy eladott lakástulajdon értéke.
- Az egyenesági rokonok, házastársak közötti adásvétel illetékmentes.
- A házastársi vagyonközösség megszűnése esetén, pl. válás.
- Építési telek vásárlásakor, amennyiben négy éven belül a szabályoknak megfelelő ingatlan épül rá és ezen határidőn belül a használatbavételről is kiállítják a határozatot.
- 2021. január 1-től a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) igénybevételével vásárolt ingatlanok után – a vételártól függetlenül – nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. 2024. január 1-től pedig a CSOK Plusz felhasználásával történő vásárlás is illetékmentes.
Forrás:
https://e-ingatlanugyvedek.hu/ingatlan-vasarlas-illeteke
https://nav.gov.hu/adozas-mindenkinek/vagyonugyek/Ingatlan-adasvetel
https://tudastar.ingatlan.com/tippek/vagyonszerzesi-illetek/
